Társadalmi vállalkozók

Miközben a társadalmi vállalkozások területének szemlélői közül sokan arról vitáznak, mennyire etikus, vagy éppen ártalmas a kapitalista termelési modell a közösségi célok megvalósítására, azon közben nagy befektetési bankok saccolgatják, hogy vajon hány milliárd dollár parlagon heverő profitlehetőség van az elesetteket támogató vállalkozások piacán. A JP Morgan még 2010-ben hozott ki egy nagyon érdekes jelentést arról, hogy hogyan is néz ki ez a legtöbb befektető számára új eszközosztály, mik a jellemző formái, várható megtérülései - azt állítva hogy a nemrég még egzotikusnak számító feltörekvő piaci portfoliókhoz hasonlóan ennek is hamarosan ott lesz a helye a befektetők horizontján.

Az impact investment (magyarul talán társadalmi célú befektetés), amiről ez a jelentés is szól és amiről még többet megtudhatunk a GIIN (Global Impact Investing Network) oldalán, azonban nem azonos a néhány éve nagy feltűnést keltő “bottom of the pyramid” mozgalommal. Míg C.K. Prahalad magyarra is lefordított könyvében arról beszélt, a legszegényebb és a fogyasztói javakhoz többnyire egyáltalán nem hozzáférő sokszázmillió  fogyasztó elérése komoly üzleti lehetőség lenne a multinacionális vállalatok számára is (bár, mint azóta kiderült, igazából nem is), az impact befektetők olyan (helyi) vállalatokba fektetnek, akiknek deklarált társadalmi missziójuk van és ezt képesek a pénzügyi megtérüléssel szoros összefüggésben megvalósítani. Mivel ezt a célt együtt szeretnék teljesíteni, anélkül, hogy a profitelvárások a hatás kárára mennének, a befektetőknek kifinomult hatásmérésre és megbízható mutatókra van szükségük.

A hagyományos befektetői kategóriák közül az impact investment a kockázati illetve magántőke (private equity) befektetésekhez hasonlít, szereplői is sokszor erről a területről, gyakran családi befektetői cégek köréből kerülnek ki. A kiválasztott vállalatok pedig igen sokfélék: a JP Morgan tanulmányában feltörekvő piacokon megvalósuló, fogyasztói javakat vagy fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásokat érintő impact befektetéseket vizsgál, míg egy 2011-es tanulmány ennél tágabb körben, a zöld technológiát is bevonva vizsgálja a várható megtérüléseket. A piac egyelőre nem szegmentált és nem intézményesedett, a befektetések magánügyletek formájában jönnek létre, és bár foglalkoznak már a témával befektetési alapok is, azért a piaci szereplők egyelőre még csak méricskélik a portfoliók viselkedését. Érdekes lesz ezt a fejlődést nyomon követni, annál is inkább, mert a befektetők körül kialakuló komplex hatásmérési módszerek nyilván befolyásolják majd a vállalkozások működését is.