Az IDEO, az egyik legismertebb design és tanácsadó cég rendszeresen vesz részt társadalmi innovációs projektekben és több fronton kezdeményez is ilyeneket - említettem már itt is korábban. A fenti képen például egy tavaly tavaszi rendezvényükön készült prototípust mutat be éppen az egyik alkotó, egyet azok közül, amiket egyetlen hétvége alatt dobtak össze vegyes hátterű tervezői csapatok, több kijelölt problémára válaszul. Hasonló projektekbe kapcsolódhatunk be mi is bármikor az OpenIDEO platformon keresztül, tanulhatjuk (kicsit kevésbé bármikor) a módszert például itt vagy olvasgathatunk még a témáról a Design for Social Innovation hálózat honlapján is.
De vajon ezek a menő designerek csak a jó ügyet övező divathullámot erősítik vagy tényleg képesek áttörő megoldást létrehozni? Vajon hogyan születik az életképes innováció?
Bár nem gondolom azt sem, hogy nagy bajt okoznának, ha "divatból" foglalkoznának társadalmi problémákkal, azért az igaz, hogy ezek a problémák sokszor nagyon komplexek és megoldásuk pedig látványos kudarcokhoz tud vezetni. A 21. század viszont hozott egy-két olyan változást, ami úgy tűnik, új lendületet adott a társadalmi innovációnak is. A virtuális hálózatok sokkal nagyobb részvételt és proaktivitást tesznek lehetővé a felhasználók/állampolgárok számára, miközben megjelentek közösségekre, megosztásra és együttműködésre alapuló, sikeres üzleti modellek is, amelyek akár szociális szolgáltatásokat is jobb minőségben, vagy szélesebb körben tesznek elérhetővé.
Mivel gazdaságainkban egyre inkább a szolgáltatási szektor dominál, a gazdasági növekedést hajtó innováció szempontjából is egyre fontosabb lesz megérteni, hogyan jönnek létre a kiszolgálatlan társadalmi igényekre adott hatékony válaszok, azaz a társadalmi innováció - állapította meg évekkel ezelőtt a Said Business School nagyon jó tanulmánya. A szerzők azt találták, hogy meghatározó elem az új kapcsolatok létesítése szakmák, piacok, létező koncepciók között; illetve a gyors prototipizálás, vagyis hogy gyorsan megjelenjen egy kész termék, amit utána tovább igazíthatnak a valós visszajelzések alapján.
Bár nyilván kulcsfontosságú, hogy az ötlet hogyan lesz képes ezek után növekedni (ami ugye társadalmi szerepe beteljesítését is jelentené), azért a folyamatnak ez az első része is nagyon érdekes. Úgy tűnik tehát, hogy a társadalmi innováció valóban szorosan összefonódik a kortárs design diszciplínákon átívelő, megoldásorientált szemléletével és összefonódik a közösségi problémamegoldással is, ami pedig a virtuális összeköttetésekben mutat perspektívát. És bár kétségkívül előfordul, hogy egy-egy embernek zseniális ötlete támad (ha így van, akkor erre tessék) és azt képes is megvalósítani - akárcsak az üzleti életben, úgy tűnik, hogy a világmegváltó termékek piaci lehetőségeinek feltérképezése és a koncepció kidolgozása ennél sokkal jobban tervezhető. Szerencsére, itt sem a csodában kell bízni.
