Ha valaki a világmegváltást választja hivatásának, akkor egyrészt tudnia kell, hogy erős a verseny ebben a mezőnyben, másrészt viszont, nagy szerencsénkre, számos színvonalas és igen drága képzés közül választhat. Persze ha valaki már komoly megváltómúlttal rendelkezik, jó eséllyel számíthat több millió forintos ösztöndíjakra is, amit mindenkinek szívből ajánlok.
Ez nem is vicc, bár a társadalmi vállalkozás egy jellemzően alulról induló, gyakran teljesen laikus biznisz, és sokak szerint a képzéseknek semmi értelme, azért a vezető business school-ok elég nagy erőkkel igyekeznek professzionalizálni ezt a területet. Vannak ilyen tárgyaik, kutatóközpontjaik, konferenciáik és sokszor ösztöndíjaik is.
Megközelítéstől függően azonban eltérő profilú képzéseket találunk, angolszász területeken például régebb óta jelen vannak a nagy nemzetközi szervezetek, sok millió dolláros alapítványok, szociális ellátó szervezetek, stb igényeire épülő civil menedzsment képzések. Ilyen irányba mehetünk például a Columbia Business Schoolban, vagy, ha kicsit erősebb az üzleti vénánk, a Harvardon, Social Enterprise initiative. A téma másik megközelítése az elmúlt években hatalmas népszerűségre szert tett entrepreneurship, azaz vállalkozói képzés, hiszen a társadalmi vállalkozók nagyon sok mindenben hasonlítanak a hagyományosakra: nagy kockázat, folyamatos alkalmazkodás és rugalmas stratégia, innováció, a meggyőzés fontossága, stb.
Bár a 21. század elején kifejezetten divat lett "jófejnek" lenni és egy-egy nagy civilszervezetnél dolgozni éppen akkora presztízs, mint egy jól menő nagyvállalatnál, azért ezek az opciók egyelőre leginkább a már szakmai tapasztalattal (és sok pénzzel) rendelkezők számára elérhetők az MBA képzésekben. Az egyik legismertebb példa az Oxford University-hez tartozó Said Business School programja, ahol külön SE ösztöndíjjal és a Skoll Foundation-ön keresztül nagy hátszéllel válhatnak a kedves jelentkezők szuperkompetens társadalmi vállalkozókká. De eléggé aktív ezen a területen a francia ESSEC is, tapogatózik az INSEAD, az üzleti használhatóság irányába mozog az HEC, létezik egy Center for Social Innovation a Stanfordon, vagy még számos más helyen, mondja például a Wall Street Journal.
