Az internet tele van értékes, de ingyenes dolgokkal, ami annyira jó, hogy mondhatni, megváltoztatta a világot. Ha az embernek van egy számítógépe, lehet ingyen könyvtára, nézhet minden este mozifilmet (igen, legálisan is), olvashat külföldi szakfolyóiratokat és rengeteg dolgot megtanulhat, akár szakmát is, otthon, egyedül vagy éppen valakitől a Föld másik oldaláról. Ehhez kapcsolódóan pedig nyilván mindenki hallott már nyílt forráskódú szoftverekről és ezek fanatikus rajongóiról, emberekről, akik hobbiból operációs rendszereket fejlesztgetnek.
Ja, ja, szuper, de kit érdekel az operációs rendszer, ha az embereknek nincs mit enniük? Kérdezhetnénk. Viszont az a helyzet, hogy az open-source mozgalom nem csak ködös tekintetű geek-ek játszótere, hanem éppenséggel élelmiszer termelésre is képes.
Ezt csinálja az Open Source Ecology, az amerikai Marcin Jakubowski találmánya, ami valójában egy hálózat, mint mondjuk a Wikipedia, csak ez gyártási technológiákkal és munkagépek open-source elvek alapján, egy nyílt közösségben megvalósított fejlesztésével foglalkozik. A fő projektjük, hogy kidolgozzák azt az 50 legfontosabb gépet, illetve ezek pontosan dokumentált előállítási módját, ami minden lényeges ipari funkciót képes átvenni egy közösségben. Egy civilizációs indulókészletet, ami aztán bárhol, helyiek által reprodukálható és képes nem csak arra hogy élelmiszerrel lássa el a közösséget, hanem arra is, hogy azoknak az embereknek a saját munkájukon keresztül mutassa meg, hogy találékonysággal, a megkapott tudással és némi hulladék vassal akár a nagyvállalatoktól sem kell függeniük többé.
Marcin, az atomfizikára ráunt szántó-vető, akit egyébként nemrég a remek Shuttleworth Foundation is támogatottjává választott, persze nálam sokkal jobban elmagyarázza ezt:
És mindehhez egyébként egy (szintén nyílt hozzáférésű) üzleti vagy inkább gazdálkodási modell is tartozik (itt olvasható másik megvilágításban), amit elvileg szintén bárhol fel lehet húzni a semmiből, mert az egész rendszer az önfenntartásra épül és egy ilyen mindenki által ugyanúgy épített és fenntartott kis ökoszisztémában nem csak a fogyasztás, de a munkbérek illetve a kompenzáció is egészen másképp alakul. Nem mondom, hogy tökéletesen megértettem, hogy akkor most ki fizet miért, de majd szólok, ha igen. :) Mindenesetre az látszik, hogy ugyanolyan erőteljesen használják az adományokat meg az önkéntes hozzájárulást mint mondjuk egy nyílt szoftver, de eladásból származó bevételeik is vannak.
Ja igen, és persze ez nem csak kombájnnal működik, még mielőtt valaki nem értené, minek beszélek én itt szántásról meg kísérleti traktorokról. Autót is lehet például hasonló módszerekkel csinálni, és akkor ugye alighanem bármit. Persze itt a módszer kulcsfontosságú, ez egy összetett téma, de itt olvasható például egy elég érdekes részlete.
