2011.12.23.
00:59

Írta: N. Cs.

Klasszikusok II. - SEKEM

Egy másik, szuper példa a biogazdálkodásban utazó Egyiptomi SEKEM csoport, ami szintén a '70-es évek óta létezik és annyira nagy klasszikus, hogy biztos sokan ismerik itthon is. Ezt egy Dr. Ibrahim Abouleish nevű gyógyszerész alapította, aki nem csak élő bizonyítékát akarta adni, hogy a fenntartható fejlődés elvei igenis járható utat képviselnek, hanem mellesleg azt is gondolta, hogy a homoksivatag erre pont alkalmas lesz és ezzel még munkát is tud adni a helyi közösségeknek.

Igaza volt: az eleinte gyógynövény és élelmiszertermesztő gazdaság az elmúlt évtizedekben rengeteg tevékenységgel és egy hatalmas cégcsoporttal bővült, megteremtette az egyik legnagyobb nem-nyugati bioélelmiszer piacot és a SEKEM Insight nevű magazin szerint már több, mint 6000 hektár földet foglalt vissza a sivatagtól. A cél továbbra is a környezeti helyreállításra is kiválóan alkalmas biodinamikus gazdálkodás terjesztése, ehhez kapcsolódó termékek és szolgáltatások előállítása, és úgy általában ennek az emberközeli, demokratikus, egészséges, szolidáris, stb kultúrának a propagálása. Még mindig van saját kézben lévő mezőgazdasági tevékenységük, de a fő bevételforrást inkább a feldolgozott termékek (főleg élelmiszer, de kozmetikum, gyógytermék és pamutáru is) illetve a (kül)kereskedelem jelentik. Alapítottak Egyiptomban független biogazdálkodási központot, ők hozták ott létre az első bio-szupermarket láncot illetve az első magán gyógyszercéget, amúgy pedig igyekeznek minden termelőnek biztos és méltányos körülményeket/árakat biztosítani, illetve az ültetvények mellett van Waldorf-iskola, orvosi ellátás, felnőttképzés és más szociális intézmény is.

Az egyik legfigyelemreméltóbb eredményük szerintem mégis az, hogy a '90-es évek végén elérték, hogy az kulcsfontosságú egyiptomi pamuttermelés mintegy 80%-át biopamutra állítsák át, amivel ezeken a területeken 90%-kal csökkent a szintetikus növényvédők használata és 30%-kal nőtt az átlagos terméshozam. Ez a lépték mellett azért is nagyon szuper dolog, mert ugye a pamuttermelés az egyik leginkább kémiai szerekkel terhelt mezőgazdasági ágazat, ráadásul a nem-bio pamut esetében tipikusan génkezelt és többségében egyetlen (amúgy vegyipari) vállalat által előállított növényről van szó.

Források az érdeklődőknek a wikipédián (bár én máris találtam pár fals adatot), Egyptian Biodynamic Association, SEKEM Sustainability Report 2010 (pdf), egy könyvfejezet a lent emlegetett Perrini könyvből (pdf). Sőt, 7 dolcsiért már akad egy HBR esettanulmány is, itt. Illetve vizuális típusoknak:

Szólj hozzá!

Címkék: modell mezőgazdaság fenntarthatóság Afrika klasszikus példa

A bejegyzés trackback címe:

https://socialentrepreneurship.blog.hu/api/trackback/id/tr463489460

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.